Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Rég nem látott módon megugrottak a katonai költések az egész világon


Putyin inváziós kísérlete után szerte a világon kilőttek a hadi kiadások, tavaly 2009 óta nem látott mértékben, reálértéken csaknem hét százalékkal emelkedtek globálisan. A NATO jelenleg is bőven többet költ a hadseregeire, mint a világ többi része összesen. Európában leginkább Lengyelországban emelték a katonai büdzsét, lényegesen többet áldoztak honvédelemre, mint Izrael vagy Brazília. Magyarországon is jelentősen emelkedtek az ilyen irányú költések.

Kilencedik éve folyamatosan emelkednek a világ országainak összesített honvédelmi kiadásai – áll a SIPRI éves jelentésében. 2009 óta nem emelkedtek ilyen nagy mértékben, mint tavaly.

Az Ukrajnában hódítani szándékozó orosz hadsereg inváziós kísérlete az egész világon növelte a katonai támadás kockázatát, elsősorban Oroszország demokratikusabb szomszéd régióiban okozott jelentős szemléletváltást: leginkább Európában nőttek meg a védelmi kiadások.

Ehhez kapcsolódóan: Franciaország és Németország is „szuverenitáscsökkentő” uniós védelmi programot akar az európai hadiipar fejlesztésével párhozamosan

A legutóbbi hasonló, 2009-es költési megugrás sem volt független a régiós kockázatok növekedésétől. Előző évben ugyanis Oroszország Georgiával háborúzott, az ország két régióját, Abháziát, illetve Dél-Oszétiát lényegében magához vette.

Tavaly a világon összesen 2443 milliárd dollárt (mostani árfolyamon nagyjából kilencszázbillió forintot) költöttek katonai kiadásokra. Ennek több mint felét adják a NATO-országok jelenlegi árfolyamon 1341 milliárd dollárral, közülük is messze kiemelkedően az USA, amely kitartóan a világ legnagyobb haderejével rendelkezik.

Az USA alig több mint két százalékkal emelte honvédelmi kiadásait tavaly, így összesen 916 milliárd dollárt költött. A második helyen lévő Kína hiába emelte hat százalékkal, 296 milliárd dollárosra becsült összesített kiadással nem sikerült elérnie az USA éves költéseinek harmadát sem.

Mi számít bele?
Számos illiberális országban vagy konkrét diktatúrában meglehetősen egybefolynak a katonai kiadások a civil jellegűekkel, ezért nem mindig egyszerű különválasztani őket. Itt elolvashatja a SIPRI módszertanát angolul, amely alapján például a katonák fizetésemelése beleszámít a költségekbe, de például a nekik adott kedvezményes hitel vagy hitelmoratórium már nem. Ezenfelül a korrupció mértéke, a kutatás-fejlesztés hatékonysága, a katonák átlagos fizetési szintje és sok egyéb érdemi tényező módosítja azt, hogy miért nem érdemes kizárólag önmagában, egy mutató alapján összehasonlítani a hadseregeket. A hosszabb ideje fennálló jelentős katonai kiadási különbségek ugyanakkor már komoly képességbeli különbségeket jelezhetnek, a modern honvédelem ugyanis kifejezetten drága és speciális eszközöket igénylő tevékenység.

A harmadik helyen a hódító háborút indító Oroszország áll. Putyin csaknem negyedével emelte meg az ország hadi kiadásait 2022-höz képest, így az ország jelenlegi árfolyamon 109 milliárd dollárt fordított katonai célokra. Oroszország a Krím 2014-es elfoglalása óta csaknem hatvan százalékkal növelte katonai kiadásait.

Sorrendben a negyedik helyre került India, amely 4,2 százalékkal növelte védelmi kiadásait az előző évhez képest, összesen 83,6 milliárd dollárra. A Putyinék ellen védekező Ukrajna lett a nyolcadik legnagyobb hadi kiadású ország, miután tavaly több mint felével emelték a helyi katonai büdzsét, összesen csaknem 65 milliárd dollárra.

Európában a NATO keleti szélén lévő Lengyelország kezdett igen komoly fegyverkezésbe. Az előző évhez képest plusz 75 százalékkal emelték katonai kiadásaikat, összesen jelenlegi árakon nézve csaknem 32 milliárd dollárra.

A növekvő fegyverkezésben lévő Magyarország tavaly mai dollárárfolyamon harmadával növelte védelmi kiadásait az előző évhez képest. Ebben ugyanakkor a forintárfolyam is komoly szerepet játszott, 2022-es dollárárfolyamon ugyanis csak ötödével nőttek a kiadások.

Mindenesetre jelenlegi árfolyamon nézve tavaly csaknem 4,4 milliárd dollárt költött a magyar kormány katonai célokra. Nemzetközi összevetésben nominálisan ez nagyjából Portugália vagy Banglades költési szintje.

GDP-arányosan mérve Magyarország így meghaladja már Szlovákia vagy Horvátország katonai kiadásainak szintjét, de a közelében sincs például a régóta komolyan fegyverkező Szerbiáénak. A szomszédos országhoz képest jelentős különbség viszont, hogy a magyar állam hivatalosan már kizárólag nyugati fegyvereket vesz, Szerbia viszont évek óta döntően orosz, kínai és csak kisebb részben francia fegyvereket vásárol.

A SIPRI másik, fegyverkereskedelmi adatbázisából azt is lehet tudni, hogy mára Franciaország a világ második legnagyobb fegyverexportőre az USA után. Az orosz fegyverexportot ugyanis jelentősen visszafogták saját hadserege háborús igényei és a nemzetközi korlátozások, ezért Oroszország ezen a téren a harmadik helyre szorult.

Afrikában Algéria költött messze a legtöbbet tavaly, több mint 18 milliárd dollárt. Ezzel nagyjából háromszor annyit fordított védelmi kiadásokra, mint a kontinensen második helyen szereplő Marokkó.

Dél-Amerikában Brazília volt ismét az élen csaknem kétmilliárd dollárral, a második Kolumbia ennek kevesebb mint felét költötte a katonaságra. Ázsiában a már említett Kína fegyverkezett leginkább, a második és a harmadik helyre Japán és Dél-Korea került ötvenmilliárd dollár körüli éves kiadással. Igaz, Észak-Koreáról nem állt rendelkezésre megbízható nyílt adat ezen a téren sem.

A Közel-Keleten továbbra is Szaúd-Arábia fordított a legtöbbet honvédelmi célokra, egy év alatt majdnem 76 milliárd dollárt. A második helyen lévő Izrael ennek nagyjából a harmadát költötte dedikáltan katonai célokra.

Ehhez kapcsolódóan: Kerüljön képbe Izrael és a Hamász háborújáról!

Az adatbázisban katonai kiadásnak számolták el, ha egy ország más hadseregeket vagy milíciákat, terrorcsoportokat finanszírozott. Irán katonai kiadásait ezzel együtt is csak a negyedik helyre becsülték a térségben összességében mintegy évi tízmilliárd dollárral. Az ország így is erősödő fegyverkezésben lehet, a szervezet becslése szerint az előző négy év alatt megduplázták katonai kiadásaikat.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG